66. rész

- Stacy! Ébresztő! – mondta apa.
- Mi az? – kérdeztem álmosan.
- Megszületett! – mosolygott és az ágy felé bökött.
Anya mellett, a kiságyban, ott feküdt a család legújabb tagja. Fölkeltem, majd odamentem hozzájuk. Annyira aranyosan aludt, és olyan pici volt. 

- Miért kék a takaró alatta? – kérdeztem.
- Mert kisfiú. – mosolygott apa.
- Mi lesz a neve? – kérdezte anya.
- Legyen Martin. – mondtam megsimogatva kis arcát.
- Vagy Aaron. – mondta apa.
Anya a legifjabb Hornerre nézett, elmosolyodott, majd megszólalt.
- Akkor Aaron – nézett apára – Martin – nézett rám – Christian Horner lesz. – mondta mosolyogva kisöcsémre nézve, majd apának könnyes lett a szeme. Megkapta az ő nevét is!
Nemsokára fölébredt és sírni kezdett.
- Vedd föl nyugodtan. – mosolygott anya.
A karomban tartani csodálatosabb érzés volt, mint gondoltam. Nemsokára átadtam apának és én apró kezét simogattam. Mikor megfogta ujjam mérhetetlen boldogság töltött el. Azt hiszem, akkor tudatosult bennem, hogy az én öcsém.
- Lemegyek a büfébe, hozzak nektek valamit? – kérdeztem pár perc gyönyörködés után.
- Köszönöm, nem! – mondta anya.
- Nekem sem kell semmi. – mondta apa.
Lementem a büfébe, majd mivel éhes voltam, vettem 2 szendvicset és egy üdítőt, 

 majd visszatértem anyáékhoz. Leültem, majd miközben ettem anyáékat néztem, ahogy nem tudnak betelni a kis Aaronnal.
- Szívem, menjetek haza nyugodtan, otthon egyél valami normálisat és feküdj le aludni! Látom rajtad, hogy fáradt vagy! – nézett rám anya. – Úgyis pihennem kell nekem is!
- Este visszajövök! – mondta apa.
- Nem kell! – mondta anya. – Megleszünk itt!
- Rendben! Akkor majd holnap jövünk!
Búcsúzkodás után haza indultunk apával.
- Ne lepődj meg, ha Tainat a szobádban találod. – mondta út közben.
- Mit keres ott? – kérdeztem döbbenten.
- Amióta elmentél, nem volt olyan nap, hogy kint aludt volna. Mindig megtalálta a rést, ahol be tudott jönni a házba és nem lehetett kivinni. Éjszakánként az ágyadban aludt, nappal pedig végig édesanyád mellett volt. – mondta, majd megérkeztünk.
Mikor beléptem a lakásba Natasha rohant ki a konyhából. Mikor meggyőződött, hogy éppen és egészségesen hazaértem, kérdően nézett felváltva apára és rám.
- Na? – kérdezte.
- Fiam lett! – mondta apa boldogan.
- Hogy hívják?
- Aaron Martin Christian Horner. – mondta.
- Holnap akkor majd bemegyek hozzájuk. De éhesek vagytok?
- Igen! – mondtam.
- Öltözz át, addig megterítek! – mondta, majd felfelé indultam.
A szobámba belépve Taina ugrott le ágyamról és rohant oda hozzám boldogan. Mindketten nagyon örültünk, hogy végre újra láthatjuk egymást. Miközben kipakoltam bőröndömből Taina az ágyamon feküdve hallgatta végig mondandómat a kiruccanásomról, 

 Natasha pedig hozott föl normális ételt. Miután beszámoltam neki mindenről lefeküdtem kicsit pihenni. A kis pihenésemből majdnem 4 óra alvás lett, igaz, így is fáradtan mentem le. Úgy gondoltam, mivel szép idő van, kimegyek Tainaval játszani.
- Figyelj Tainara légy szíves! – mondta Natasha.
- Rendben, de miért? – kérdeztem. Tudtommal semmi baja nem eshet a kertünkben kutyusomnak.
- Nincs kibékülve Mike-kal.
- Kivel? – kérdeztem vissza döbbenten.
- Mike-kal. Hétfő óta itt dolgozik.
- Őő.. jó tudni. – csodálkoztam. – Figyelek Tainara. – néztem Tashára majd kimentünk.
Mikor kimentünk a kertbe Mike épp az autómat mosta le.
- Maradj itt! – mondtam Tainanak, majd odamentem az ismeretlen férfihez.
- Szia! Gondolom te vagy Stacy! – mondta.
- Jó napot kívánok! – köszöntem. – Igen! Ön pedig ha jól tudom, Mike.
- Igen, és ha kérhetem, tegeződjünk! – mosolygott. – Christian nem hazudott, mikor a szépségedről beszélt.
- Köszönöm! – mosolyodtam el. Valamiért viszont mégsem volt szimpatikus a férfi.
- Ha bármiben segíthetek, szóljon nyugodtan!
- Rendben! – mondtam, majd visszamentem Tainahoz, aki ugyan ott várt, ahol hagytam.
Kicsit játszottunk a kertben, majd kifeküdtem napozni.
- Kész a vacsora! – szólt ki Natasha nemsokára.
Bementünk a házba, majd megvacsoráztunk. Tervem az volt, hogy étkezés után átmegyek Caroline-ékhoz, de fáradt voltam, így csak Skype-on beszéltünk, ahogy Sarah-ékkal is.   

Elmeséltem nekik kisöcsémről mindent, valamint az új munkaerőnkről is beszéltünk, végül megígértem Car-nek, hogy holnap átugrom. Mikor kibeszélgettük magunkat megfürödtem, beszélgettünk még kicsit apával, végül elmentem aludni. Elég furán telt az éjszaka, hisz Taina ott aludt a szobámban. Igaza volt apának. Jobban érezte magát a szobámban, mint kint.