69. rész

A következő napok gyorsan teltek. Szerdán délelőtt apát elvittem a repülőtérre.
- Mond meg Stunak, hogy üdvözlöm, és ne haragudjon, hogy nem megyek! – mondtam.
- Rendben! – mondta apa. – Hétfőn jövök. Vigyázz édesanyádékra! – ölelt meg. – De ha meggondolod maga, eljöhetsz a futamra. Legalább beszélhetnél személyesen is Heikkivel.
- Na, látod, ezt pont nem akarom most. – sóhajtottam.
- Sokáig nem húzhatod. Így nincsenek rendbe a dolgok.
- Tudom.
- Majd jövök! – mondta, mikor megszólalt a hang, hogy kezdjék meg a beszállást.
Búcsúzás után haza indultam. Mivel szerettem volna, ha anya pihen, magamra vállaltam Aaront délutánra. Úgy sem tudtam mit csinálni. Épp vacsorázni indultam, mikor megcsörrent a telefonom. Sarah volt az, hogy hazaértek, de mivel eléggé el vannak fáradva, ma már nem jön át, inkább alszik, holnap viszont eső dolga lesz, hogy meglátogasson. Miután letettük a telefont lementem vacsorázni, majd megnéztem egy filmet, végül fürdés után aludtam. Másnap reggel nem megszokott dologra ébredtem. Sarah ébresztett.
- Stacy! Kelj már föl! Látni akarom az öcsédet! – mondta.
- Szólj anyának, hogy mutassa meg, de nyugodtan bemehetsz a szobájába, ha csöndbe tudsz lenni. Én még alszok! – mondtam fel sem fogva, hogy rég nem látott barátnőm ül az ágyam szélén. Ki sem nyitottam a szemem csak a másik oldalamra fordultam. 

- 5.. 4.. 3.. 2.. – kezdett visszaszámolni.
- Sarah! – pattant ki szemem és fordultam meg.
- 1 – nevetett, majd megölelt. – Szóval, megmutatod Aaront?
- Persze! – mondtam.
- Amúgy Taina mióta szobakutya? – nézett az ágyam végén fekvő állatra.
- Amióta elmentem Los Angelesbe. – válaszoltam, majd kikeltem az ágyból és Aaron szobájába mentünk.
Amíg Sarah kigyönyörködte magát benne én felöltöztem, majd az egész napot együtt töltöttük. Java részt nálunk voltunk, de átmentünk Caroline-ékhoz is, valamint a parkba is lementünk. 

 Közben rengeteg dolgot mesélt, valamint áthozta a képeket és kivetítőn néztük meg azokat. Tökéletes napot töltöttünk együtt. Vacsora után ment csak haza. Miután Sarah elment, beszéltünk apával, majd játszottam kicsit Tainaval, végül bevonultam a fürdőbe, s mikor ott végeztem, aludni mentem. Péntek reggel korán keltem. Sok dolgom volt. Délelőtt bepakoltam cuccaimat, ugyanis este indultam Magyarországra, délután pedig ruhapróbán voltunk Cloe-val, akinek sikerült kiválasztania álmai ruháját. Ha már mi is ott voltunk, választottunk magunknak anyával egy-egy ruhát az esküvőre. 

 Mikor végeztünk, haza indultunk. Már 4 óra volt, mire megérkeztünk, így fogtam cuccaimat, elbúcsúztam anyáéktól, Natashától és Tainatól is, majd megérkeztem Caroline-ék, akikkel kimentem a reptérre. Épp akkor kezdődött el a beszállás, mikor megérkeztünk. Lassan elérkezett az idő és fölszálltunk. 2,5 órányi út után végre landolt a gép. Megkerestük csomagjainkat, majd fogtunk egy taxit és a szállodába mentünk.

 Érkezésemről egyetlen egy ember tudott. Ed, Stu egyik barátja. Ő tájékoztatott arról, hogy Stu melyik hotelben szállt meg, valamint, hogy melyik és milyen szobát kapott. Ő gondoskodott arról is, hogy érkezésemkor Stu a szobájában legyen. Mikor megérkeztünk fogtuk csomagjainkat, kifizettük a taxist, majd beléptünk. Rögtön Heikkit pillantottam meg. Akaratom ellenére is elmosolyodtam és ezt észre is vette, ugyanis ő is elmosolyodott. Gyorsan elkaptam fejem, majd a recepcióhoz mentünk átvenni Caroline-ék szobájának kulcsait. Mikor ott végeztünk, a lifthez indultunk. Heikki mellett köszönés nélkül mentem el. Az egyik emeletnél elváltak útjaink Alexékkel. Én Stuhoz indultam, ők pedig tovább mentek a szobájukhoz. Mikor megérkeztem célomhoz, nagy levegőt vettem és bekopogtam. Stu mit sem sejtve nyitott ajtót és mielőtt felfoghatná, hogy mi történik beléptem a lakosztályba. 

- Nem is olyan kicsi ez az ágy. Elférünk rajta mindketten, igaz? – kérdeztem. Stu csak döbbenten állt velem szemben.
- Szia Stacy! Hát te? Hogy kerülsz ide? – kérdezte mikor magához tért az ámulatból.
- Gondoltam megleplek. – rántottam meg vállam.
- Jól tetted! – mondta, majd boldogan ölelt meg.
- Akkor? Melyik oldalon alszok?
- Komolyan itt fogsz aludni?
- Hol máshol?
- Mondjuk, kiveszel magadnak egy szobát vagy átmész Chrishez.
- Apa nem tudja, hogy jöttem, itt már nincs szabad szoba és különben is, el akarsz küldeni?
- Téged? Soha! – nevetett.
- Akkor?
- Tiéd a jobb oldalt. – sóhajtott.
- Köszönöm! – nyomtam puszit arcára. – Éhes vagyok.
- Gyerünk le az étterembe.
- Rendben! – mondtam, majd kiléptünk az ajtón. – Amúgy köszönöm, hogy befogadsz! – mosolyogtam, majd Heikki ment el mellettünk.
- Még mindig nem békültetek ki, igaz? – nézett rám Stu.
- Nem. – sóhajtottam.
Miután lementünk megvacsoráztam, majd visszamentünk a szobába, és amíg ő a fürdőben volt én fölmentem netre. Amikor végzett én is elvégeztem a fürdőben szokásos dolgaimat.
- Légyszi majd ne szólj apának holnap, hogy jöttem, jó? – néztem Stura, mikor kiléptem a fürdőből. – Nem tudja, hogy itt vagyok és szeretném meglepni.
- Rendben! – mondta, majd nyugovóra tértünk.
Reggel Stu ébresztőjére keltem.
- Te aludj még nyugodtan! – mondta álmosan, majd kikelt mellőlem és bement a fürdőbe.
Épp hogy csak megengedte a vizet, hogy lezuhanyozzon, kopogtak. Álmosan, fáradtan, még félig becsukott szemmel nyitottam ajtót.