2013. augusztus 26., hétfő

62. rész



- Gondolom meg lesz 1óra múlva is, szóval ráér! Aludni akarok! – mondtam, majd fejemre húztam a párnát.

- Nem! Ez nem ér rá! Ugyanis van 3 VIP jegyem a ma esti Connel Band koncertre!
- Hogy mi? – néztem rá.
- Pontosan! Szóval keress egy csini rucit, mert estére az első sorban tombolunk, utána pedig a backstage-ben találkozunk a bandatagokkal.
- Nagy dolog Josh-sal találkoznom!
- De most nem „Josh-sal, mint az átlagemberrel” fogsz találkozni, hanem mint a világhírű gitárossal!
- Már eldöntötted helyettem is, hogy megyek, igaz?
- Igen! – mosolygott bólogatva.
- Rendben! – sóhajtottam.
- Köszönöm! – ölelt meg. – Csini legyél!
Miután kiment felöltöztem, majd elmentünk ebédelni, aztán vettünk egy-egy ruhát Sarah-val az esti koncertre. Lassan 4óra volt, mire visszaértünk a szállásunkra, így rögtön elkezdtünk készülődni. Megfürödtem, megmostam, majd megszárítottam hajam. Mivel nem tudtam eldönteni, hogy hogy legyen, ezért begöndörítettem, de nem tetszett, ezért, kivasaltam, aztán meggondoltam magam és újra begöndörítettem hajam. Már 6óra is elmúlt, mire kész lettem csak azzal. Gyorsan felöltöztem, sminkeltem, kifestettem körmeimet, 

 majd mikor azok megszáradtak Sarah is elkészült és elindultunk. Szegény Adam már az este elején kikészült tőlünk. Háromnegyed 7 körül végre megérkeztünk a helyszínre. A főbejárat felé indultam Sarah-val, mikor Adam utánunk szólt.
- Nem ott megyünk be! – mondta.
- Akkor hol? – néztem kérdőn.
- Ahol majd a bandatagok! Nemsokára megérkeznek és bemegyünk velük!
A hátsó bejárathoz mentünk, majd pár perc várakozás után megláttuk őket. Legelöl Tom jött, utána Rob, végül Bonnie-t pillantottuk meg. A nagy üdvözlés után feltűnt Josh is. A látvány lesokkolt. Akkor sem nézett ki rosszul, mikor utoljára találkoztunk, de most sokkal jobb pasi volt, mint eddig. Szívdöglesztő mosolya, valamint huncut nézése semmit sem változott.
- Gondolom, ti vagytok a VIP-k. – mondta komolyan, végül elnevette magát és mindannyiunkat üdvözölt. Illata most is mámorító volt. – Menjetek! – mondta, mikor kinyitották az ajtót.
A nagy, vasajtó mögött egy függöny volt, azon túl pedig az öltözőjükbe jutottunk. Rövid beszélgetés után viszont jött a felkonf, nekik pedig menniük kellett. Mi is kimentünk a nézőtérre, és egy külön elkerített helyen tomboltunk. A koncert végén megköszönték a rajongóknak, hogy eljöttek, végül visszatértek az öltözőbe.
- Meddig maradtok? – kérdezte Josh.
- 24.-én megyünk haza. – mondta Adam. – Ti holnap merre lesztek?
- Szünnapunk lesz. Legalábbis nekem. Bonnie megy stúdiózni apáékkal. – mondta Josh.
- Mit csinál egy sztár, ha szünnapja van? – kérdezte Sarah.
- Pihen. – mondta Josh.
- Nem jössz át hozzánk? – kérdezte Adam. – Lenne miről beszélgetnünk.
- Rendben!
- Adsz valamit, amire leírhatom a címet?
- Tessék. – nyújtotta telefonját. – Írd bele ebbe.
Adam elvette, majd beleírta a címet.
- Lassan megyünk? – nézett ránk Sarah.
- Igen. – bólintottunk Adammel.
- Akkor holnap találkozunk. – mondta Josh
Az ajtó felé indulva Josh elkapta csuklóm.
- Várj egy picit! – húzott vissza, mikor a többiek már kimentek. - Csak azt akarom mondani, hogy gyönyörű vagy!
- Köszönöm! – mosolyogtam.
- Jó, hogy eljöttél és újra láthatlak!
Pár másodpercig csak álltunk szorosan egymással szembe a másik szemét fürkészve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése